Az ózon története

Ózont illetően az első írásos említést az Iliászban találhatjuk, ahol Homérosz a vihar alkalmával jelentkező jellegzetes szagról ír. Ettől eltekintve az ózon története van Marum holland fizikussal 1786-ban kezdődik, aki mesterségesen képzett villámokkal végzett kísérletei alatt jelentkező sajátos szagról számolt be. Valójában azonban Christian Friedrich Schönbein bázeli kémiai professzor 1839-ben fedezte fel az ózont, vagy ahogy levelezéseiben emlegette az ózonizált oxigént. Kutatásainak alapját, a tudósokat már régóta foglalkoztató, villámlások idején jelentkező szag adta. Schönbein gyanította, hogy a légkörben állandóan jelenlévő ózon oxidáló hatása miatt a földfelszínről kibocsájtott légszennyező gázok és gőzök mennyiségét csökkenti, és jelentős, az emberek tevékenységére is kiható szereppel bír. „Ha azonban az ózon a légkörben állandóan előforduló gáz, akkor annak oxidáló mivolta a légkörbe kerülő oxidálható gáz- és gőzformájú anyagokra hatással van. Hogy a szerves anyagok bomlásából származó gázok milyen negatív hatással bírnak az emberi szervezetre, arról még keveset tudunk. Az azonban biztos, hogy a tiszta levegő légzésre alkalmasabb, mint a miazmával teli, minek következtében gyanítható, hogy a légköri ózon ebből a szempontból a légtisztításban fontos szerepet játszik, minek köszönhetően az ózon a fiziológusok és az orvosok szempontjából is érdekes lehet.” (Schönbein, 1850-es évek) Különböző módszerekkel próbálták bizonyítani, hogy olyan járványos megbetegedések, mint például a kolera azon helyeken, ahol magas az ózontartalom, nem jelentkezik. Ez is mutatja, hogy a természetes ózont annak idején pozitívan értékelték, ekkor jelent meg az „ózondús jó erdei levegő” kifejezés is. (Lauscher, 1984) Schönbein kutatásaival párhuzamosan, és azt követően igen sokan foglalkoztak az ózonnal. Hosszas vizsgálódás után, 1989-ben fedezték fel az ózon három atomos molekula formátumát.


1902-ben Németországban hozták létre az első olyan gyárat, amely a víz ózonnal történő fertőtlenítésére és tisztítására szakosodott. Azóta már sok vízműben alkalmaznak ózonos technológiát a víz tisztításának és fertőtlenítésének folyamatában.

Az ózon használata az élelmiszer iparban pl. a tej, hús, sajt és fehérjét tartalmazó élelmiszereket előállító üzemek fertőtlenítésénél, az élelmiszerek csomagolásánál, frissen tartásánál, de napjainkra más hétköznapibb területen is fontos szerepet kap, elsősorban azon egyedülálló tulajdonsága miatt, hogy alkalmazása semmiféle szer maradványt nem hagy maga után. Visszaalakul oxigénné és egyszerűen eloszlik a levegőben, maradandó káros mellékhatások, és a környezet degradációja nélkül.